Analóg - Lyukkamera

Idén végre sikeresen vettem a lyukkamera-nap és lyukkamerakészítés akadályait! :)

A gyufásdobozom szigetelése nagyon szépen sikerült, a negatívon alig vannak fényszennyezést mutató nyomok, és végre egy kicsit pontosabb számítások alapján számoltam az expozíciót is, így véleményem szerint kezdek belejönni a dolgokba.

Az eddig nagynak vélt lyuk is úgy tűnik, hogy - a barbár kivitelezési módszerek ellenére - egész jól sikerült, bár még mindig van egy általános homály a képeken. Ez azonban a kézből - természetesen földreszorított kézzel, minimalizálva a remegést - exponálás mellékhatása is lehet. A tavalyi világnapra készített kamerámat akkoriban ráragasztottam az állványom fejére, így biztos alapzatot tudtam az exponáláshoz biztosítani, de mint tudjuk akkor a szigetelés rossz volt, így a képeket nem láttam sohasem.

Nos tehát a tapasztalataim szépen gyarapodnak, talán jövőre már tényleg sikerülnek szép éles, jól kiexponált, bemozdulásmentes képek is... :)

Fő a kitartás!

És akkor jöjjenek a képek - bár sok értelmes témát nem találtam, így egyenlőre a negatívról csak ezt a kettőt hívtam elő, de még van 1-2 amit meg akarok nézni nagyban is.

Fortepan 100 developed on Forte Bromofort BSP-4
Paper exposed for 8s @ F4,5 developed in Positol for 1m 30s

Fortepan 100 developed on Forte Bromofort BH-4
Paper exposed for 5,5s @ F4,5 developed in Positol for 1m 25s

Az utolsó kép jobb alsó sarkának világossága a nagyítógép lencséjének szennyeződése miatt van, ezt utólag vettem észre. A többi képnél már másik lencsét használtam.

Fortepan 100 developed on Forte Bromofort BH-4
Paper exposed for 5,5s @ F4,5 developed in Positol for 1m 25s

Érdekes még megfigyelni a két kapuról készült képen, hogy a nagyobb kontrasztú papíron az ajtó középső részén kiégtek a függőleges vasak, míg a speciál papíron nem.

A digitális, monitorkarcoló élességű képekhez szokott szemnek már-már bántóak a képek durva hibái, esetlensége, homályossága és minden egyéb ami a gyakorlatilag történelem előtti technológiával jár, de számomra mégis van benne valami ami megfog. Persze valószínűleg ebben az is benne van, hogy a képek megszületéséhez az ember saját maga is tevékenyen részt vesz, kezdve az eszköz elkészítésével, a fotózás közbeni fényméréssel, számolgatással, a sötét szobában eltöltött órákkal, miközben a vegyszerek jellegzetes szagában ténykedve felsejlik a fehér papíron a kép. Ez egy különleges élmény, így a képeket is különleges viszony fűzi a készítőjükhöz.

A laborban is rámfér még a gyakorlás és sok-sok tapasztalatot kell még szereznem a témával kapcsolatban, de amit szeret az ember azt ugye nem nyűg csinálni.

A képeket ne vidd el! Minden jog fenntartva! All rights reserved! Don't use this (and any other) picture(s) without my written permission!

Analóg - Beavatás

Igen, elvesztettem a "labor-szüzességem"... :)

Fortepan 100 - Forte Bromofort BH0 - Positol-1

Igaz, hogy eléggé tábori körülmények között - a fürdőszobacsempén térdelve - kellett dolgoznom, de az első hívással már nem bírtam várni. Megvan a vegyszerek keveréséhez a mérlegem, vannak vegyszereim, van egy tonna fotópapírom, hát ki lehet ezt bírni?! Nem!

Nos, a hívásról akkor: Először is azt kell, hogy mondjam, hogy a technológiai követelmények még nincsenek száz százalékban meg, de a törekvés megvan, csak idő kell a megfelelő hely kialakítására - bár valljuk be, így a vizsgaidőszak közeledtével olyanom nem sok van...

A tegnap délutáni bejegyzés alapján kikevertem fél liter fixíroldatot, plusz bekevertem egy tasak Positol-1 előhívó keveréket. Többek között ezt a keveréket is örököltem egy kedves ismerősöm nagyapjától. A későbbiekben majd az öröklött cuccaimról is készül egy bejegyzés, csak győzzétek kivárni.

Naszóval, kész volt a fixír és kész volt az előhívó oldat. Megszakító folyadékot nem készítettem - utólag kiderült, hogy hasznos lett volna... :)

Egyelőre - hívótank híjján - csak a már előhívott negatívjaimat nagyítom papírra, később majd sort kerítek negatív-előhívásra is. A fürdőszoba közepére kipakoltam a nagyítógépet - egy Meopta Magnifaxot, szintén az örökségből - két tálcát a folyadékoknak, plusz egy csomag Forte BH0 kemény, fényes, 6,5 x 9,5 cm felületű- és egy csomag Forte FPH2 kemény, fényes, 6,5 x 9,5cm felületű papírt.

A Positolból a tálcába töltöttem körülbelül fél, egy centiméternyi mennyiséget, a másik tálcába beleöntöttem a fél liter fixírt. A nagyítóba betöltöttem egy Forte negatívot és 3-4 másodpercnyi bevilágítás után merítettem az előhívóba, majd folyamatos mozgatás mellett körülbelül 1perc, 1perc 20 másodpercig hívtam. Mivel nincs a laborlámpámban izzó ezért - profibbak fogják be a fülüket, csukják be a szemüket - gyakorlatilag zseblámpával ( telefonkijelzővel ) ellenőriztem a képet, majd mikor nagyjából megfelelőnek ítéltem, kikaptam a tálcából és szaladtam a csaphoz, folyóvizes öblítésre. Az öblítést körülbelül másfél, két percig végeztem majd vissza a tálcákhoz, képet a fixírbe, majd ismét folyamatos mozgatás, tálcabillegtetés mellett körülbelül 3-4 percig áztatás, majd ismét öblítés.

Nos az előhívás-öblítés-fixálás közé érdemes a megszakítást beütemezni, mivel az egyik nagyításom túl is hívódott.

A megszakítófürdő ebben az esetben hasznos lett volna

---------------------------------------------------------------------------
Fortepan 100 - Fortespeed FPH2 - Positol-1

Az eredményt látva a következő hívásnál az oldatból hamarabb vettem ki a papírt, így a túlhívódás során értem el a megfelelő - vagy legalábbis az előzőnél jobb :) - árnyalatokat.

Ez már a valósághoz közelebb áll

---------------------------------------------------------------------------

Fortepan 100 - Fortespeed FPH2 - Positol-1

Fortepan 100 - Fortespeed FPH2 - Positol-1

A képek időrendi sorrendben vannak feltéve, tehát a legfelső életem első papírja... :D A történethez hozzátartozik, hogy azért lett ilyen béna, mert még mielőtt beállítottam volna a papírt a vetített kép alá, véletlenül elfordult a nagyítógép színszűrője az objektív elől és ha már így sikerült akkor inkább elő is hívtam.... :) Megmarad emlékbe...

A további tapasztalatokról még írok, egy szuszra ennyi azt hiszem elég is volt.

A képeket ne vidd el! Minden jog fenntartva!
All rights reserved! Don't use this (and any other) picture(s) without my written permission!